maros sefcovic

Bejelentette az Európai Bizottság az idei munkaprogramját

Az Európai Bizottság első, 2020-ra vonatkozó munkaprogramja méltányos, klímasemleges, a digitális átállás beindítására összpontosít, legfőbb célkitűzése az, hogy élni tudjunk az egyidejűleg zajló ökológiai és digitális átállás teremtette lehetőségekkel - közölte szerdán Maros Sefcovic, az Európai Bizottság intézményközi kapcsolatokért felelős biztosa a munkaprogram bemutatásakor szerdán.

Összekülönbözött Merkel és Macron, de 3 héten belül jöhetnek a nagy döntések

A kedd esti informális EU-csúcs után is megmaradt a látványos nézetkülönbség Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök között arról, hogy ki lehet az Európai Bizottság következő elnöke. Míg a kancellár egyértelműen Manfred Weber néppárti csúcsjelöltet támogatja, addig a francia elnök vagy Michel Barnier Brexit-főtárgyalót, vagy olyat, aki tud franciául is. Macronhoz hasonlóan Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is azt hangsúlyozta: az idén megüresedő négy uniós csúcsposzt felére női vezetőnek kell kerülnie, így például az állítólag a V4-ek által is támogatott Kristalina Georgieva, a Világbank bolgár származású vezérigazgatója is abszolút versenyben van Margarethe Verstager versenyügyi biztos mellett. Tusk és Merkel tervei szerint a június 21-22-i EU-csúcson "csomag megállapodás keretében" már dűlőre kellene jutni a személyi kérdésekben.

Berlinben előznék meg az új orosz-ukrán gázválságot

Moszkvai és kijevi tisztviselők részvételével tárgyalások kezdődnek Berlinben kedden annak érdekében, hogy minimalizálják az ukrajnai orosz gáztranzit visszaesése miatti vitás kérdéseket. A megbeszéléseket az EU koordinálja a vita elmérgesedését megelőzendő. Noha az egyik fő téma az Északi áramlat 2 gázvezeték lesz, Németország a hírek szerint nem képviselteti magát a tárgyaláson.

Megfenyegette Amerika az európai cégeket az új gázvezeték építése miatt

Amerikai szankciókat kockáztatnak azok az európai cégek, amelyek részt vesznek a Washington szerint Ukrajna és az EU stratégiai érdekeit sértő Északi Áramlat 2 gázvezeték-projektben - figyelmeztetett egy pénteki konferencián a Bruxinfo összefoglalója szerint az az Egyesült Államok brüsszeli ideiglenes ügyvivője. Az Európai Bizottság közben háromoldalú egyeztetéseket kezdeményezett Moszkvával és Kijevvel az ukrán gáztranzit jövőjének biztosítására.

Kinyomta Merkel hívását Juncker

Védhetetlen érvvel intézte el a rezsicsökkentést a brüsszeli biztos

Az európai uniós és régiós energetikai együttműködésről, az energiabiztonságról és a hatósági árról - vagyis rezsicsökkentésről - is tárgyalt Maros Sefcovic energiaunióért felelős európai biztos, az Európai Bizottság alelnöke Orbán Viktor miniszterelnökkel keddi budapesti látogatásán. Amint az a Magyarország és Horvátország közötti kétirányú földgázkapcsolat megteremtéséről szóló szándéknyilatkozat aláírása apropóján kiderült, a budapesti és brüsszeli álláspontok nem kerültek közelebb rezsicsökkentés témában. Az energiaszegénységben szenvedőket kell támogatni, nem azokat, akik a medencéjüket fűtik - fogalmazott Sefcovic.

Hatalmas gázfolyosós szerződést írták ma alá Budapesten

Aláírták ma Budapesten a bolgár-román-magyar-osztrák gázfolyosó 179 millió eurós uniós támogatási szerződését a közép- és délkelet-európai földgáz összeköttetések megteremtését és az energiabiztonság megerősítését célzó CESEC munkacsoport miniszteri ülésén. A rangos eseményen részt vett két uniós biztos is, közülük Miguel Arias Cañete éghajlat- és energiapolitikáért felelős európai biztossal erre az eseményre időzítve exkluzív interjút készített a Portfolio ma délelőtt:

Provokálták Merkelt, de ez a magyaroknak is szól

Hogyan akar új munkahelyeket teremteni, ha a német vállalatok még mindig annak a második ipari forradalomnak a vívmányaira épülnek, amely korszak már letűnőben van? - ezt a szándékosan provokatív kérdést tette fel 11 évvel ezelőtt a tanácsot kérő Angela Merkel új kancellárnak Jeremy Rifkin és e kérdés köré építette szombati pozsonyi nagyhatású beszédét is. Az Economic Trends Alapítvány elnöke 2011-ben publikálta "A harmadik ipari forradalom" című könyvét, 2014-ben pedig a nullaközeli határköltséggel működő gazdaságról szólót, amelyben a megújuló energiatermelés drasztikus elterjesztését szorgalmazza a klímaváltozás ellen. Ez a fosszilis helyett a megújuló energiahordozók használatát és "energia interneten" keresztüli megosztását jelenti. Az ötpilléres modell fékezné a klímaváltozás negatív hatásait, drasztikusan emelné a két évtizede csökkenő világgazdasági termelékenységet, és 2040-re nettó 8 millió új munkahelyet teremtene az Európai Unióban, ami a társadalmi feszültségeket is csökkentené.

Erős figyelmeztetést kaptak a britek, ami Magyarországnak is jó

Az Európai Unió közös piacához való hozzáférésnek megvan az ára, amit az is mutat, hogy a piachoz teljesen hozzáférő Norvégia több pénzt fizet be egy főre vetítve az EU közös kasszájába, mint a britek - ezzel az erős üzenettel reagált egy mai pozsonyi konferencián az Európai Bizottság alelnöke arra a kérdésre, hogy tényleg várható-e a 2020 utáni EU-források jelentős csökkenése. Az EU-brit tárgyalások keretét tehát még erősebben kijelölte Brüsszel: ha hozzá akarnak férni a britek a rajtuk kívül közel 450 millió fős közös piachoz, akkor az anyagiakhoz továbbra is hozzá kell járulniuk. Ez Magyarországnak is egyértelműen kedvező lenne, igaz a Régiók Bizottságának elnöke még ezt megelőzően arra figyelmeztetett: jóval kevesebb lesz az elérhető fejlesztési forrás 2020 után.

Megszólalt Brüsszel Putyin váratlan döntéséről

Az Európai Bizottság értesült a Gazprom Déli Áramlattal kapcsolatos döntéséről, de továbbra is kitart a mellett, hogy csak olyan gázvezetékeket lehet építeni a közösség területén, amely összhangban van az uniós joggal - tájékoztatta az Európai Bizottság magyarországi képviselete a Portfolio-t. A bizottság energiaunióért felelős alelnöke közben arról beszélt, hogy a projektben érdekelt felekkel december 9-ére tervezett találkozót az orosz lépéstől függetlenül megtartják.