Moszkvai és kijevi tisztviselők részvételével tárgyalások kezdődnek Berlinben kedden annak érdekében, hogy minimalizálják az ukrajnai orosz gáztranzit visszaesése miatti vitás kérdéseket. A megbeszéléseket az EU koordinálja a vita elmérgesedését megelőzendő. Noha az egyik fő téma az Északi áramlat 2 gázvezeték lesz, Németország a hírek szerint nem képviselteti magát a tárgyaláson.
Amerikai szankciókat kockáztatnak azok az európai cégek, amelyek részt vesznek a Washington szerint Ukrajna és az EU stratégiai érdekeit sértő Északi Áramlat 2 gázvezeték-projektben - figyelmeztetett egy pénteki konferencián a Bruxinfo összefoglalója szerint az az Egyesült Államok brüsszeli ideiglenes ügyvivője. Az Európai Bizottság közben háromoldalú egyeztetéseket kezdeményezett Moszkvával és Kijevvel az ukrán gáztranzit jövőjének biztosítására.
Az európai uniós és régiós energetikai együttműködésről, az energiabiztonságról és a hatósági árról - vagyis rezsicsökkentésről - is tárgyalt Maros Sefcovic energiaunióért felelős európai biztos, az Európai Bizottság alelnöke Orbán Viktor miniszterelnökkel keddi budapesti látogatásán. Amint az a Magyarország és Horvátország közötti kétirányú földgázkapcsolat megteremtéséről szóló szándéknyilatkozat aláírása apropóján kiderült, a budapesti és brüsszeli álláspontok nem kerültek közelebb rezsicsökkentés témában. Az energiaszegénységben szenvedőket kell támogatni, nem azokat, akik a medencéjüket fűtik - fogalmazott Sefcovic.
Aláírták ma Budapesten a bolgár-román-magyar-osztrák gázfolyosó 179 millió eurós uniós támogatási szerződését a közép- és délkelet-európai földgáz összeköttetések megteremtését és az energiabiztonság megerősítését célzó CESEC munkacsoport miniszteri ülésén. A rangos eseményen részt vett két uniós biztos is, közülük Miguel Arias Cañete éghajlat- és energiapolitikáért felelős európai biztossal erre az eseményre időzítve exkluzív interjút készített a Portfolio ma délelőtt:
Hogyan akar új munkahelyeket teremteni, ha a német vállalatok még mindig annak a második ipari forradalomnak a vívmányaira épülnek, amely korszak már letűnőben van? - ezt a szándékosan provokatív kérdést tette fel 11 évvel ezelőtt a tanácsot kérő Angela Merkel új kancellárnak Jeremy Rifkin és e kérdés köré építette szombati pozsonyi nagyhatású beszédét is. Az Economic Trends Alapítvány elnöke 2011-ben publikálta "A harmadik ipari forradalom" című könyvét, 2014-ben pedig a nullaközeli határköltséggel működő gazdaságról szólót, amelyben a megújuló energiatermelés drasztikus elterjesztését szorgalmazza a klímaváltozás ellen. Ez a fosszilis helyett a megújuló energiahordozók használatát és "energia interneten" keresztüli megosztását jelenti. Az ötpilléres modell fékezné a klímaváltozás negatív hatásait, drasztikusan emelné a két évtizede csökkenő világgazdasági termelékenységet, és 2040-re nettó 8 millió új munkahelyet teremtene az Európai Unióban, ami a társadalmi feszültségeket is csökkentené.
Az Európai Unió közös piacához való hozzáférésnek megvan az ára, amit az is mutat, hogy a piachoz teljesen hozzáférő Norvégia több pénzt fizet be egy főre vetítve az EU közös kasszájába, mint a britek - ezzel az erős üzenettel reagált egy mai pozsonyi konferencián az Európai Bizottság alelnöke arra a kérdésre, hogy tényleg várható-e a 2020 utáni EU-források jelentős csökkenése. Az EU-brit tárgyalások keretét tehát még erősebben kijelölte Brüsszel: ha hozzá akarnak férni a britek a rajtuk kívül közel 450 millió fős közös piachoz, akkor az anyagiakhoz továbbra is hozzá kell járulniuk. Ez Magyarországnak is egyértelműen kedvező lenne, igaz a Régiók Bizottságának elnöke még ezt megelőzően arra figyelmeztetett: jóval kevesebb lesz az elérhető fejlesztési forrás 2020 után.
Az Európai Bizottság értesült a Gazprom Déli Áramlattal kapcsolatos döntéséről, de továbbra is kitart a mellett, hogy csak olyan gázvezetékeket lehet építeni a közösség területén, amely összhangban van az uniós joggal - tájékoztatta az Európai Bizottság magyarországi képviselete a Portfolio-t. A bizottság energiaunióért felelős alelnöke közben arról beszélt, hogy a projektben érdekelt felekkel december 9-ére tervezett találkozót az orosz lépéstől függetlenül megtartják.
Intenzív szakaszában van a háború.
Erős állítást tett az elemző.
Szankcionált személy lehetett a célpont.
Bevetették a "Sárkány leheletét"
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
